Browse Tag

fesztivál

Szeptemberi fesztiválhétvége

Eljött az ősz, itt a fesztiválok ideje! El is határoztuk, hogy szombaton bevonatozunk a X. Budapest Street Food Show-t megnézni. Barátokkal mentünk volna, és az időjárás miatt végül a programot elnapoltuk. Így aztán vasárnap sűrű lett a napom, mert a csemetével már egyeztettünk arról, hogy reggel találkozunk, megnézzük a Szimpla piac-ot és reggelizünk együtt. Így aztán kora reggel a kicsi párom edzeni, jómagam pedig a városba indultam…

2016-09-18_s_09-48-01

Most jártam először a Szimpla piacon, imádtam! Ezen az apró, hangulatos kis helyen minden csupa csoda! Még jó adag szeretet is jut annak aki arra jár, sőt adhat is, hiszen például jótékony támogatást nyújthat étke megvásárlásával… Diszkógömbök, kerti törpe és még ki tudja mi alatt vettük meg a reggelire valót, finom fokhagymás mézes kifliket és egy sajttálat. Kis motyónkkal felszerelkezve indultunk kávét szerezni. Küldetésünket a közeli Anyám szerint-ben teljesítettük, reggelink helyszíne pedig a Kéthly Anna tér apró parkja volt, ahol kissé szundis fejű lányom majszolgatva mesélte a közelmúlt eseményeit, én pedig aznapi terveimet, miközben az elképesztően finom kiflit tömtük magunkba serényen…

szimpla_ficsergo_20160918

Amikor belaktunk és a kávé is elfogyott, benéztünk a Placc-ra és választottunk a portékák közül egy-egy kedvencet, csak úgy, nem megvenni. Tetszett ez a hely, sokkal jobban mint az Ecseri piac, mert itt minden áru szépen meg van tisztítva és ízlésesen kínálják, igaz kissé borsos áron.
Miután kinézelődtük magunkat a csemete haza indult aludni (éjszakás volt előtte), én pedig folytattam az utam…

Olvasd tovább!

Szeptemberi kóstoló – 2016

Azt hiszem, amióta van SzeptEmber Feszt a Bókay-kertben – azaz 2009 óta a neve Szeptemberi kóstoló – ha tudunk és van időnk elmegyünk rá. Többször írtam is itt, a blogon róla: 2008-ban , 2010-ben és tavaly, 2015-ben is.
A fénykorban nagy rendezvény volt ez, remek koncertekkel, főzőversennyel és olyan lehetőséggel, amelyen a főzőversenyre nevezett étkeket is meg lehetett kóstolni. Volt olyan év hogy a kerületi éttermek és vendéglátóhelyek is készítettek, majd kiporcióztak különleges étkeket, ekkor ettünk például krokoldil húst, kóstoltunk struccot és más egzotikus “csemegéket”. Emellett óriás kondérban, sokszor rekord kísérletként neves szakácsok főzték a fesztivál pörköltjét, amiből lehetett – szintén jegyre – vásárolni. Mivel a rendezvény sok embert vonzott, így lelkes kézművesek kínálták saját termékeiket, alkotásaikat a vásárló “utcában”.

2016-09-10-12-02-07
Sajnos mára ez a fesztivál már odáig szelídült, hogy a főzőfalu versenyzőinek minden bizonyára remek – mert az illat és a látvány alapján az! – ételeit csak nézni lehet, és egyetlen helyen készítettek háromféle (csülök, vaddisznó és marha) pörköltet, háromféle körettel. Ennyi. Az árusok szinte csak ételt-italt kínáltak a lézengő embereknek (gyrost, lángost, rétest stb.) valamint pálinkát, mézet, kolbászt, sajtot lehetett vásárolni. A fesztivál “kóstolójegyes” pörköltjeinek közelében lehetett csak leülni padokhoz fogyasztani (a székek nagy része a tűző napon), sört vagyonokért mértek, nem túl magasszintű csapolási képességekkel rendelkező árusok.

A koncertekről nem tudok nyilatkozni, mert éppen nem volt amikor kint voltunk és ilyen környezetben nem marasztalt minket semmi. Egyedül annak örültem, hogy árnyékolókat tettek a belső színpad (régen ez volt a bogrács színpad) előtti székek fölé. Kár hogy éppen nem volt miért odaülni…

Azt hiszem most jó darabig nem megyünk, mert ez így inkább pörkölt kiállítás mint kóstoló, az ételeket pedig nem csak nézni, enni is jó.
Részemről kasza – akarom mondani fejsze.

2016-09-10-12-07-46

Vettünk egy nagy levegőt

Nyaralni voltunk, tillárom hajj! 🙂 Nem írtam meg, mert félős vagyok, inkább csak utána osztom meg az ilyesmit, még ha aligváromis és már történik is…

Igaz, idén “csak” egy hét jutott, de akadt benne minden, amire csak vágytunk (és olyan is amire nem – szerencsére ebből csak alig).
Csodás idővel kezdtük, de aztán volt felhőszakadásos bőrig ázás sok-sok nevetéssel és furcsa szagokkal – ilyet még sosem tapasztaltunk meg!
Remek ételekkel és nagyszerű italokkal (fröccsök és rozé fesztivál!) kényeztettük magunkat, rengeteget aludtunk, végül egészen nagyot ünnepeltünk…

És volt még (a teljesség igénye nélkül): az állatoknak: kertben szaladgálás, nekem: kevés, de fontos kötés, nekünk: kávé és illatos pogácsa a kedvenc pékségünknél, sorsjegy-kaparás, sok-sok fagyievés, apró gyermekekkel játszás, rengeteg fürdés, viharlesés…

No meg kirándulás a töreki tájvédelmi körzetben…

Kicsi párommal most aztán igazán vettünk egy nagy levegőt, hiszen kezdődik a házban a befutó szakasz: amint kész az aljzatbeton, burkolás jön és sok-sok izgalom, sikerült-e jól választanunk a köveket, a csempét – vajon olyan lesz-e mint álmodtuk, gondoltuk…
No, de erről majd külön írok, hamarosan.

Folk fesztivál – készülődés

Közeledik a IV. Siófolk Fesztivál időpontja, amit a ma kezdődő, Bor-Kikötő “felvezető rendezvény” előz meg. Még egyikhez sem volt szerencsém… no majd idén, remélem.
Ma reggel úgyis Siófokon jártam (postára mentem, reggeliztem, ragasztót szereztem stb.), ezért kinéztem a kikötőbe. Javában építették a pavilonokat, ahogy láttam, lesz étel-ital bőven…
Remélem a folk rendezvény alatt valóban magyar népi vásár lesz!
Jó lenne igényes, hazai termékeket látni, és akár még az egyik kézműves foglalkozásra is “beneveznék”.

A programok közül leginkább az első esti “Arany és kék szavakkal – Herczku Ágnes előadása” érdekel.

Napi hepiend – Nyár esti jazz

Miután a fonyódi Sör és Csülök napokban csalódtunk, mint írtam, átgurultunk Siófokra a VII. New Orleans Jazz Fesztiválra. Ezt a rendezvényt a tegnapi “nagy siófoki sétám”-on szúrtam ki magamnak.
Ez a fesztivál szerencsére nem okozott csalódást – könnyű nyári szellő, remek zene, vidám táncosok, lelkes nézők, no és a közeli Marcipán fagylaltozó különleges fagylaltja tette tökéletessé az estét.
Egyre inkább azt gondolom, a jazz hallgatásához be kell érni. Nekem mostanában sikerül… Rhoda Scott koncert élménye után, most ismét éreztem, hogy egyre több ilyet szeretnék hallgatni… Örömzene.

Csülökmentes csülök nap

Amikor ma megérkeztünk Fonyódra, már rögtön gyanús volt, hogy alig néhányan lézengtek a Csülök és Sör Napok helyszínén. Az első pavilonban pálinkát, a másodikban bort mértek. Arra számítottam, hogy mindenféle csülök étkek nehéz, de azért aromás illata tölti majd meg a levegőt, de kürtös kalács édes aromái lebegtek csak a nyári szellőben.
Sajnos egy gusztusos, ám teljességgel íztelen meggyes rétessel nyitottunk. Elkenődve bandukoltunk tovább (én a felét kidobtam).
Szerencsére sört azt leltünk, nem mondom hogy nagy választék volt, de örömmel kortyoltam a szűretlen Erdinger búzasört…
Hozzá azonban nem valami csülök különlegességet kóstoltunk (bár amikor távoztunk, találtunk serpenyőben pirulót -hasábkrumplival, kenyérlángost – juhtúró és csülök feltéttel, és csülökkel töltött kenyérkét), hanem a bösztöri gazdaság mangalica töpörtyű krémes kenyerét.
Azt hiszem, amikor én otthon csülkös bablevest főzök, az mini-fesztivál, legalábbis ha az itteni arányokhoz mérem, akkor mindenképpen.
Az árusok kínálata meg sem lepett – indiai blúz, afrikai ékszerek és dobok, eredeti indián nyakékek, kínai kütyük. A színpadon hangoló együttesre eleinte nem figyeltünk. Nem készültünk, ezért a Malibu együttesről mit sem sejtettünk. Aztán “felcsendültek” a mulatós “slágerek” és mi kész voltunk. Menekülőre fogtuk.
Kisétáltunk a kikőtőbe, de mivel itt sem szabadultunk a számunkra sokkoló nótáktól, autóba ültünk, és meg sem álltunk a siófoki New Orleans jazz fesztiválig…
Atyaég, legközelebb alaposabban kiderítem, hogy a kiszemelt rendezvény milyen léptékű és az előadók mit játszanak, legalább stílus szinten.

Szegedi Hétvége

Ezt a hétvégét Szegeden töltöttük. Emlékeim szerint első találkozásom volt ezzel a várossal, bár lehet Anyuci ha ezt olvassa kiakad, mert nem is. Minden esetre én nem emlékeztem rá, hogy valaha itt jártam volna.
A 2. szegedi retro számítógép, video- és quartzjáték kiállítás apropóján mentünk, de persze szántunk időt a városra is. Annál is inkább, mert ehét pénteken éppen megkezdődött a XVII. szegedi borfesztivál, amit ugye botorság lett volna kihagyni.
Az élményeinket igyekszem majd összemazsolázni, mert annyira sok, addig is álljon itt csupán ez a bejegyzés – hátha az élet sodrásában többre nem is futja, és akkor legalább nyoma lesz ennek a csodás hétvégének.

Szeptember Fesztivál – 2010

Nemrég értünk haza. Nem is gondoltam, hogy egész meleg van kint – annyira borongós, csepergősnek tűnt, és a lakásban bizony hideg van, még picit be is fújtunk a melegítővel a kisszobába.
Koradélután mégiscsak elindultunk, és kellemesen csalódtam az időben, örülök, hogy rászántam magunkat az odu elhagyására…
Kimentünk a közeli Bókay kertbe, megnézni az idei Szeptember Fesztivált, és ha már ott voltunk, meg is kóstoltunk néhány ételt is – ízlett a kolduspörkölt, de még jobban a romalecsó! Sajnos a meggyes-mákos rétes elfogyott, de megoldottam, és vettem egy mákost és egy meggyest, s felváltva falatoztam belőle.

Azért látszik a fesztiválon a “szétválás” (a SzeptEmber Feszt tavaly kiköltözött a Népligetbe), de szerencsére a pestlőrinci rendezvényre változatlanul sokan kilátogatnak – jó a hangulat, kedvesek az emberek, igaz csökkent a vásárló-kedv, de az ételek és italok jól fogynak (mire mi kimentünk vaddisznó pörkölt már nem is volt), szembetűnően sokan neveztek a gasztronómiai versenyre és sok gyereket láttunk boldogan mászni-csúszni-ügyesedni a kalandparkban.
Nagy örömömre árulták a Lek-Vár-Lak termékeket, így nem kellett neten rendelnem. Vettem is bogyós mix szörpöt és vaníliás fekete ribizli lekvárt! A kedves eladó hölgy szívesen kínálja a portékát, mindent meg lehet kóstolni, így az izgalmas citromos almás bodzavirág lekvárból is kanalaztam, de nem vettem, mert tudom, hogy befalnám egyszerre – annyira könnyű és finom, egyáltalán nem klasszikus kenyérre való. (Mondjuk a fekete ribizli sem, de azt gyógyszerként eszem napi 2 kanállal.)

Milyen hosszú hétvége is volt ez?

…társaságban levős,
sokat beszélgetős,
lángost evős,
finom borokat ivós,
fagyit kanalazós,
autóban sokan utazós,
körhintás szerelmeseket fotózós,
zsíros kenyérre vágyós
és azt jól befalós,
szerelmes, cirmizős,
kacagós, nevetős,
seregélyeknek drukkolós,
szülinapokat ünneplős,
szeretteinkre gondolós,
jó levegőn alvós,
rozsdafarkúval barátkozós,
hajnali hűsben fészkelős,
teraszon reggelizős,
szúnyogcsípéseket vakarós,
jajj de szeretek élni-érzős.

Hát ilyen. Nem ebben a sorrendben.