Oldal kiválasztása
Sufonesza – búcsú

Sufonesza – búcsú

Egy hónapon belül meg fog szűnni a főzős blogom, a Sufonesza. Elengedtem, a domaint lemondtam. Búcsúzom egy időszaktól, ami jó volt, de vége van, igazából már legalább másfél éve.
Sok dolog változott, más irányba vitt a hobbim, és az élet is. Szerettem a receptek megörökítését, ezt a virtuális családi szakácskönyvet, de tavaly már egy bejegyzést sem tettem fel, pedig rendszeresen főzök, és kipróbálok újdonságokat is…

Valószínűleg átemelek belőle majd azokból a tartalmakból ide, a Ficsergőre, sőt néhány már át is került ide, az eredeti megjelenés dátumával. Talán egyszerűbb szűrni a recept kategóriára, mint kitúrkálni őket. A jövőben lehet átpakolom egy aloldalra majd.

Aztán a jövő még mást is hozhat, a Ficsergő is változni fog, mert éppen beleásom magam a wordpress és a weblap készítés rejtelmeibe, így valószínű itt fogok gyakorolni. De ez már egy másik történet…

 

Fél év telt el

Fél éve már, hogy megműtöttek, kivették a méhemet. Most már teljesen regenerálódott a szervezetem, és jól is vagyok! Vége a folyamatos, súlyos vérveszteségből eredő problémáknak!
Annyira imádom a legapróbb dolgokat is, például hogy rózsaszín az ujjpárnám, van színem, nem nézek ki úgy mint egy zombi.
Leírhatatlan a különbség a gyógyulásomat megelőző időszak és a mostani között, az hogy van energiám, erőm és oxigénem létezni, csodálatos!
Újra járok edzeni, ha jön a tavasz megyünk majd kirándulni, hegyre fel és hegyről le, s nem kell tartanom attól, hogy majd nem bírom.

Köszönöm! Hálás vagyok! ❤

Wombi meghalt

Wombi meghalt

Köszönöm ha drukkoltál nekünk, ahogy az előző bejegyzésemben kértem!
Sajnos, bár hosszan és kitartón küzdöttünk, Wombat pici teste feladta és 2018. február 2-án délután örökre elaludt.
Bár a halála rendkívül megviselt, mégis örülök, hogy ennek a végtelenül kedves, jámbor, jólelkű pici lénynek mi lehettünk a családja az elmúlt csaknem 5 évben. Mindent megadtunk neki, amit tudtunk és tényleg mindent megtettünk a gyógyulása érdekében is. Nehéz elfogadni, hogy ez nem volt elég, vannak dolgok amik nem rajtunk múlnak, talán esélyünk sem volt, vagy csak minimális…

Nagyon hiányzol, Wombi! ❤

15 nap

Már 15 napja 2018 van és még nem írtam semmit. Valahogy elsodor a világ, mindig van fontosabb mint írni. Azaz nem igaz, mert írok, naponta egy apró naplóba 2-3 sort minden reggel és emellett vezetem hullámzó intenzitással az “írok ha úgy érzem fontos”, lassan harminc éves (több kötetes) napló(i)mat is. Tehát nem is fontos ez, a Ficsergőre is úgy írok ahogy kedvem van, olykor sokat máskor meg alig.

Gyorsan teltek az év végi ünnepek, sokat dolgoztunk. Vállalkozónak lenni egészen más létforma, mint alkalmazottnak. Nem is tudok visszaemlékezni arra, volt-e már olyan, hogy január 2-án reggel már egy partnernél álljak korán reggel, munkára készen. És két ünnep között is dolgoztunk.
Van ennek is egy bája. De nagyon fáradt vagyok.

Gondoltam hajtunk és majd februárban elmegyünk kicsit pihenni. Ebből nem tudom mi lesz, mert Wombat nagyon beteg és őt ápolom most. Mára szabira is raktam magam, csak a nagyon fontos dolgokkal foglalkoztam és őt ápoltam. Tegnap délelőtt azt hittem este már nem lesz velünk… Sokszor elsírtam magam, de harcoltunk, küzdöttünk (ő is!) érte.
Estére picit jobban lett, és ma is jobban van, de nem merem elkiabálni, mert Nyüzsi is összerakta magát picit egyszer, aztán rá egy hétre elveszítettük.
Lent is aludtam a kicsi lény közelében, éberen minden neszre figyelve. Szerintem ma is ez lesz, hátha kell éjjel innia, ennie vagy fájdalomcsillapító…

Drukkot kérünk!

Itt a karácsony!

Itt a karácsony!

Kikészítettem a mai nap legfontosabb hozzávalóit. A fa díszítése már rég készen van, az ajádékok is becsomagolva alatta, szóval maradt a móka és a főzés.
Nagyon kedvelem az utóbbi években az ilyen fejre rakható vicces dolgokat, ezért egész tekintélyes mennyiséget gyűjtöttem össze. Ebben leszünk ma mindannyian és így készül majd a karácsonyi menüsor, amit a World of WarCraft játékhoz kiadott szakácskönyvből választottam ki!

Békés, boldog ünnepeket kívánok!