Kis beteg

Mini manó betegünk van a családban. Már hetek óta gond van a fogaival, többször mentünk vele doktor bácsihoz, aztán kiderült, hogy a hátsó fogak között is van egy hunyó. Így aztán Lencsi fogát műteni kellett. Múlt hét kedd este a hátsó örlőjét hozták amennyire lehetett helyre és bizony a beavatkozást követően aggódva figyeltem, hogy az én kis malacom bizony nem eszik… Szerencsére három, már nem is túl fiatal rágcsáló tulajdonosaként fel vagyok készülve vészhelyzetekre, így kaptam is elő a felszerelésemet: teljesértékű tápot, fecskendőt. Nem állítom, hogy a kis betegem lelkesen, de nyammogva evett a beáztatott pépből. Ennek már egy hete. Azóta nagyjából 3 óránként etetem őt és a kis drágám kisebb-nagyobb lelkesedéssel tömi is a pocakot, mert éhes. Azért lassan már ezt-azt majszolgat, próbál, még ha fáj is. Kínálom mindenfélével, megjegyzem mi az amit elfogad és figyelem minden rezdülését, napközben viszem magammal…
Nagyon drukkolok a kis drágámnak, hogy jobban legyen és még sok időnk legyen együtt!

Betegeim

Már második körben gyúrjuk az influenzát itthon. Igaz, erről az utóbbiról nem is tudtuk, hogy az. Valójában az utóbbi napokban inkább Lencsi volt fókuszban, mert hetek óta gond van a fogaival és sajnos kedd este meg is kellett őt műteni, mert kiderült hogy az egyik hátsó foga is túlnőtt.
Apró kis szájterpesszel feszítették szét a kis pofiját, altatni kellett és volt is baj, szóval nagyon megviselte az egész. Azóta pedig 2-3 óránként fecskendőből, péppel etetem mert nem akar / tud enni…

Most pedig hogy a párom lebetegedett és mindene fáj, alig bír mozogni, együtt pihengetnek. Lencsikémet a meleg kezével jól felmelegítette. Remélem jobban lesznek mind a ketten!
Nagyon aggódom!

Hello 2017

Fú, jó régen ficseregtem, elsodortak az események; a december napjai album készítése, a papírláz és január óta a minden napi rajzolás is. Aktívan vagyok FB csoportokban, klubra járok, rengeteg új barátom lett, akivel találkozom is és szánok rájuk időt.

Hello 2017, olyan gyorsan érkeztél, hogy itt a blogon nem is köszöntöttelek! Valahogy ilyen ez a naplózás, nem lehet mindent annyiszor leírni. Mostanában jobban fókuszba került a hagyományos naplóm, amit éppen a napokban számolgattam, hogy csaknem 30 éve írok. Na persze nem napi szinten, impulzus szerűen, amikor olyan élmény ér, amit arra említésnek tartok és le is tudom jegyezni. Amióta a scrapbook hangsúlyosabb teret kapott az életemben, a naplómat is jobban díszítemés nagyon élvezem. Így a virtuális naplóm kicsit elhanyagoltam.

Sajnálom, hogy a Ficsergő kicsit magányos maradt, hiányzik. Igyekszem ide is többet írni majd, ki kell találnom valami új rendszert, ha már anno így döntöttem, hogy nem egy blogra került minden, hanem külön tartom a főzős, az alkotós és a magán dolgaimat…

Ha valaki még jár erre, hello és hahó! ❤

Századik nap

Eljött a december és vele a 100 napos kihívás utolsó, 100. napja. Ez volt az a nap, aminek a feladatául azt tűztem ki, hogy összeállítom magát a tündérkertet az eddig készült lényekből és elemekből, valamint kidekorálom az aktuális időszakra, azaz most téli, karácsony-várós hangulatra. Erre azért is volt szükség, mert annyi de annyi mütyürt alkottam ez alatt a több mint három hónap alatt, hogy háromszor ekkora kertecskét is megtölthettem volna. Így arra jutottam, hogy majd szezononként átrendezem télire, tavaszira, nyárira és őszire, így mindenkinek jut tér és változatos is lesz.

Ilyen lett a kertecském, amit imádok, minden nap piszmogok vele valamit azóta is, és persze a virágokat is gondozni kell benne.

2016-12-01_day-100_bycicasi

Ha a további részletek is érdekelnek, látogass el az alkotós blogomra, ahol írtam a kihívásról több posztban is.
Itt találod: Pink & Red Szűrve a tündérkert témára: Tündérkert

Fél évszázad

Betöltöttem az ötvenedik életévemet. Fél évszázada élek!
Nagyon sok tervem, vágyam, álmom volt az ezt megelőző évre, és persze jött, történt a nagybetűs ÉLET, így olykor sodródtam, máskor harcoltam és igyekeztem a dolgokat a tervezett irányba terelni, s bizony kaptam néhány pofont is.
Közben meg egyszercsak ideértem és már nem ötven előtt van, hanem elkezdődött az után.

img_20161015_223035-s

Egy évvel ezelőtt összeírtam a bakancslistámat, amit 50 előtt szerettem volna teljesíteni.
Nem lett volna vele semmi baj, ha vagy (évekkel) előbb készül el, vagy kevesebb elemet tartalmaz, vagy tényleg mindenért küzdeni vágytam volna, ami rajta szerepel.
A bakancslistákkal azonban az a “baj”, hogy rengeteg dolog nem szerepel rajtuk, amire pedig vágyna az ember, ha tudná hogy vágyhatna, illetve ismerne olyan dolgokat amik megtörténnek, csodálatosak és ott lettek volna rajta, csak éppen nem tudta megfogalmazni őket… Ha így nézem jóval több dolog mellé tennék pipát a bakancslistán mint 50 elem. De ha a konkrét, 2015 októberén leírt listámat tekintem át, ennyire nem rózsás a helyzet.

No nem baj, azért következzen egy kis számadás… és persze frissítem a listát a “helyén” is.

A folytatás erre… erre…

Hello Október!

Bár már több mint egy hete október van, most jutok el oda hogy üdvözöljem a blogon az év általam legjobban kedvelt hónapját!
Hello, Október!

Már a hónap első napján buli volt, Halas Karcsihoz mentünk szezonzáró vacsorára. Remekül sikerült, de már hideg volt ott aludni, így hazajöttünk. Azóta folyamatosan sodródom, alkotok a tündérkert projektemhez és készülök az 50. születésnapomra, mert még nem vagyok kész az ajándékokkal!

Ma pihenő napot tartunk, szigorúan nem megyünk sehova csak pihi… Persze azért főztem, volt light-os takarítás és ágyneműt is cserélünk, szóval inkább a “ma nem megyünk ki a fészkünkből” mottó a lényeg.

dsc01570

Így aztán nagy örömömre máris volt időm arra, hogy a Pink & Red blogomra készítsek egy lépésről lépésre leírást a denevér medálok készítéséről. Remélem lesz aki ez alapján nekilát és alkot!

Még nem tudom mi lesz jövő héten, amikor barátok körében ünnepelhetem majd ezt a közelgő kerek születésnapot. Biztos szupin sikerül, jó lesz együtt lenni! Egy ajándékot már tudok is! A párom rábeszélt és befizetett a CAMPfellow táborba, ami Dobogókőn lesz és több napon át alkothatok hasonló érdeklődésű “megszállottak” között alig egy héttel az ünnepnap után. Nagyon várom!

Utána pedig hosszúhétvége következik… Olyan csodás, mennyi kaland! ❤

Szeptemberi fesztiválhétvége

Eljött az ősz, itt a fesztiválok ideje! El is határoztuk, hogy szombaton bevonatozunk a X. Budapest Street Food Show-t megnézni. Barátokkal mentünk volna, és az időjárás miatt végül a programot elnapoltuk. Így aztán vasárnap sűrű lett a napom, mert a csemetével már egyeztettünk arról, hogy reggel találkozunk, megnézzük a Szimpla piac-ot és reggelizünk együtt. Így aztán kora reggel a kicsi párom edzeni, jómagam pedig a városba indultam…

2016-09-18_s_09-48-01

Most jártam először a Szimpla piacon, imádtam! Ezen az apró, hangulatos kis helyen minden csupa csoda! Még jó adag szeretet is jut annak aki arra jár, sőt adhat is, hiszen például jótékony támogatást nyújthat étke megvásárlásával… Diszkógömbök, kerti törpe és még ki tudja mi alatt vettük meg a reggelire valót, finom fokhagymás mézes kifliket és egy sajttálat. Kis motyónkkal felszerelkezve indultunk kávét szerezni. Küldetésünket a közeli Anyám szerint-ben teljesítettük, reggelink helyszíne pedig a Kéthly Anna tér apró parkja volt, ahol kissé szundis fejű lányom majszolgatva mesélte a közelmúlt eseményeit, én pedig aznapi terveimet, miközben az elképesztően finom kiflit tömtük magunkba serényen…

szimpla_ficsergo_20160918

Amikor belaktunk és a kávé is elfogyott, benéztünk a Placc-ra és választottunk a portékák közül egy-egy kedvencet, csak úgy, nem megvenni. Tetszett ez a hely, sokkal jobban mint az Ecseri piac, mert itt minden áru szépen meg van tisztítva és ízlésesen kínálják, igaz kissé borsos áron.
Miután kinézelődtük magunkat a csemete haza indult aludni (éjszakás volt előtte), én pedig folytattam az utam…

Olvasd tovább!

Szeptemberi kóstoló – 2016

Azt hiszem, amióta van SzeptEmber Feszt a Bókay-kertben – azaz 2009 óta a neve Szeptemberi kóstoló – ha tudunk és van időnk elmegyünk rá. Többször írtam is itt, a blogon róla: 2008-ban , 2010-ben és tavaly, 2015-ben is.
A fénykorban nagy rendezvény volt ez, remek koncertekkel, főzőversennyel és olyan lehetőséggel, amelyen a főzőversenyre nevezett étkeket is meg lehetett kóstolni. Volt olyan év hogy a kerületi éttermek és vendéglátóhelyek is készítettek, majd kiporcióztak különleges étkeket, ekkor ettünk például krokoldil húst, kóstoltunk struccot és más egzotikus “csemegéket”. Emellett óriás kondérban, sokszor rekord kísérletként neves szakácsok főzték a fesztivál pörköltjét, amiből lehetett – szintén jegyre – vásárolni. Mivel a rendezvény sok embert vonzott, így lelkes kézművesek kínálták saját termékeiket, alkotásaikat a vásárló “utcában”.

2016-09-10-12-02-07
Sajnos mára ez a fesztivál már odáig szelídült, hogy a főzőfalu versenyzőinek minden bizonyára remek – mert az illat és a látvány alapján az! – ételeit csak nézni lehet, és egyetlen helyen készítettek háromféle (csülök, vaddisznó és marha) pörköltet, háromféle körettel. Ennyi. Az árusok szinte csak ételt-italt kínáltak a lézengő embereknek (gyrost, lángost, rétest stb.) valamint pálinkát, mézet, kolbászt, sajtot lehetett vásárolni. A fesztivál “kóstolójegyes” pörköltjeinek közelében lehetett csak leülni padokhoz fogyasztani (a székek nagy része a tűző napon), sört vagyonokért mértek, nem túl magasszintű csapolási képességekkel rendelkező árusok.

A koncertekről nem tudok nyilatkozni, mert éppen nem volt amikor kint voltunk és ilyen környezetben nem marasztalt minket semmi. Egyedül annak örültem, hogy árnyékolókat tettek a belső színpad (régen ez volt a bogrács színpad) előtti székek fölé. Kár hogy éppen nem volt miért odaülni…

Azt hiszem most jó darabig nem megyünk, mert ez így inkább pörkölt kiállítás mint kóstoló, az ételeket pedig nem csak nézni, enni is jó.
Részemről kasza – akarom mondani fejsze.

2016-09-10-12-07-46

100 napos projekt – harmadik nap

Már harmadik napja fut a 100 days project! Egyelőre egyáltalán nem fáraszt, sőt nap mint nap felpörget, inspirál és csak úgy jönnek az ötletek, imádom! Például már elkezdtem a kalendáriumomba rajzolni is a terveimet, lényeimet, amit egyáltalán nem terveztem anno…

100DP-clipbook-002.s

A “nagy” projektem egy tündérkert készítése, ezért ennek az elemei készülnek nap mint nap. Az első alkotásom hét malacka lett…

Day001_byCicasi_20160824.s

Másnap készítettem egy halom szárnyat, méghozzá olyan gyurmából ami majd éjjel világít a sötétben! Ebből hét pár azonnal fel is került a kicsi kondára…

Day002_byCicasi_20160825.s

A harmadik nap pedig unikornis-elefántokat (angolul uniphant-nak kereszteltem őket) hozott, akikről írtam is egy szösszenetet a Pink & Red-en. Annyira viccesek a kis fluoreszkáló szarvacskáikkal!

Day003_byCicasi_20160826.s

Az biztos, hogy amit készítek, nem egy hagyományos, romantikus tündérkert lesz. Hihi.

100 napos projekt – még 5 nap

CicasiKét hónapja még tipródtam rajta mi legyen, hogy legyen… Most már van vállalásom és profilom is!

Izgulok. Nagy kihívás ez, 100 napig folyamatosan, nap mint nap csinálni valamit. De így biztos a fejlődés abban a bizonyos dologban.
Engem a kihívások általában inspirálnak, no meg fokozzák a kitartásomat, ami egyébként nem túl jó, legalábbis ha “csak úgy”, magamnak fogadok meg valamit és nem kéri rajtam számon senki. Olyankor mindig ellébecolom előbb-utóbb amit kitalálok, pedig én akartam és nekem fontos. De valahogy mégis.

Annak idején még a 100 happy days, azaz a száz boldog nap, amit végül még tovább is csináltam kicsit, mint 100 napig. De élményt találni a mindennapokban és publikálni más kihívás, mint alkotni napról napra. Jómagam még megfejeltem ezt azzal is, hogy remélhetőleg a 100. nap végére összeáll minden eggyé és lesz egy komplett projektem, mégpedig egy tündérkertem!
Szerintem sokkal könnyebb együtt, közösségben vállvetve küzdeni, ezért létrehoztam egy Facebook csoportot is az idei, magyar résztvevőknek.

Ha esetleg te is csatlakoztál a projekthez, itt találsz minket: 100 DP – HU – 2016
Szeretettel várunk!

#100daysproject